Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház
Témapark - Interaktív kaland
Barlangszínház

Kultúra és kirándulás egy helyen

Egy csók legendás dalokkal

Fülbemászó dallamok, szíveket pezsdítő romantika, rengeteg humor, titkok, könnyed kikapcsolódás, fordulatos történet várja az operett műfaj rajongóit a nyár emlékezetes élményét ígérő produkciójában.


 Az Egy csók és más semmi című előadás érkezik a Kecskeméti Katona József Színházból augusztus 27-én és 28-án a fertőrákosi barlangszínházba. Ajánló és videós interjúk az alkotókkal itt.

Az Egy csók és más semmi Eisemann Mihály egyik legkedveltebb operettje, melynek szövegét Halász Imre és Békeffi István írta. Egy jól ismert történet kerekedett ebből az alkotásból a válni készülő fiatalasszonyról, aki a per ideje alatt beleszeret egy fiatal férfiba, nem tudván, hogy ki is ő valójában. A központi cselekmény mellett, még további események is bonyolítják a sztorit, humoros félreértésekkel és fülbemászó dallamokkal. A végén persze mindenki megtalálja párját és a dolgok is a helyükre kerülnek, köszönhetően Sáfrány ügyvéd és Sőn Tóni kitartó munkájának. Az olyan híressé vált dalokat, mint a Kié vagy, mondd; a Hallod-e Rozika te; az Egy csók és más semmi vagy a Holdas éj a Dunán a kecskeméti színház zenekara élőben játssza majd az előadások alkalmával.











Miután Eisemann megkomponálta 1931-ben a második magyar hangosfilm, a Hyppolit, a lakáj című filmvígjáték óriási sikerű betétdalait, a következő évben mutatta be a Magyar Színház Honthy Hannával, Törzs Jenővel, Kabos Gyulával, Gózon Gyulával az Egy csók és más semmit, melynek címadó nyitószáma hatalmas sláger lett. A mű talán legismertebb feldolgozása az 1941-ben készült film Tolnay Klári és Jávor Pál főszereplésével tarolt mindenütt. A darab azóta kitörölhetetlen a műfajból és levehetetlen a magyar színházak műsoráról. A műfaj rajongóinak Fertőrákoson is nagy élményt kínál ez a történet.

A kecskeméti teátrum Szőcs Artur rendezésében várhatóan és a tervek szerint Vörös Edit, Bori Réka, Koltai-Nagy Balázs, Orth Péter, Szabó Dorottya, Pál Attila, Sirkó László, és Csombor Teréz főszereplésével játssza az előadást, melyben közreműködik a Kecskemét City Balett.

A kecskeméti előadás várható szereposztása:

Annie: VÖRÖS EDIT/BORI RÉKA
Sándor: KOLTAI-NAGY BALÁZS
Dr. Sáfrány: PÁL ATTILA
Schön Tóni : CSOMBOR TERÉZ
Péter: ORTH PÉTER/VARGA-HUSZTI MÁTÉ e.h.
Teca: SZABÓ DOROTTYA e.h.
Kulhanek elnök: SIRKÓ LÁSZLÓ
Robicsek: ARADI IMRE
Robicsekné: MAGYAR ÉVA
Manci: SZEGVÁRI JÚLIA
Zöldhelyiné: SZEGVÁRI JÚLIA
Krecsák törvényszéki szolga: VÁRY KÁROLY/KELEMEN ÖRS
Vrabecz: VARGA-HUSZTI MÁTÉ e.h./LAKATOS MÁTÉ
I. bíró: VARGA HUSZTI MÁTÉ e.h.
II. bíró: LAKATOS MÁTÉ
Pincér I.: LAKATOS MÁTÉ
Pincér II.: VARGA-HUSZTI MÁTÉ e.h.
Bartáné: KERTÉSZ KATA

Közreműködik, a Kecskeméti Nemzeti Színház zenekara és a Kecskeméti Nemzeti Színház énekkara

Rendező: SZŐCS ARTUR

Díszlettervező: SLÁRKU ANETT
Jelmeztervező: KOVÁCS ANDREA
Koreográfus: BODOR JOHANNA
Zenei vezető: KÁROLY KATI
Karmester: DRUCKER PÉTER
Koreográfus asszisztens: KATONKA ZOLTÁN
Zenei munkatárs: MADARÁSZ ÉVA
Súgó: BA ÉVA
Ügyelő: KOVÁCS ÍRISZ
Rendezőasszisztens: MURÁR SZABINA

Háromszáz dalt írt

Eisemann Mihály megközelítőleg háromszáz dalt írt, több mint húsz film és harmincat meghaladó operett zenéjét szerezte. Darabjai idehaza és külföldön is sikereket arattak. Dalai ma már önálló életet élnek, a kilencvenes évektől ismét egyre népszerűbbek, modern, dzsesszes változatok is készülnek belőlük. A színházak pedig nagy örömmel játsszák műveit.